Home / Hírek / IX. Pajtaszínházi szemle

IX. Pajtaszínházi szemle

Kilencedik alkalommal adott otthont a Nemzeti Színház a Pajtaszínházi Szemle előadásainak, melynek alkalmával a 19 vármegye 19 településének színjátszócsoportjai mutatták be az elmúlt hónapokban készült produkcióikat.

    A január 27-én és 28-án tartott rendezvény alkalmával többek között vígjátékok, Petőfi-versválogatás, valamint Molnár Ferenc-klasszikusok színesítették az idei programot – tájékoztatta a Magyar Teátrumi Társaság hétfőn az MTI-t.
    A közlemény felidézi, hogy a Pajtaszínházi Program 2015 óta a Nemzeti Művelődési Intézet, a Magyar Teátrumi Társaság és a Nemzeti Színház együttműködésében valósul meg. A program célja a hazánkban jelentős hagyományokkal rendelkező falusi színjátszás újraélesztése és népszerűsítése, valamint alkotó- kultúraszerető közösségek építése.
    Mint írják, a programban minden évben Magyarország 19 vármegyéjének egy-egy települése vesz részt. Az így született pajtaszínházi közösségek a program záróeseményén, a Pajtaszínházi Szemlén, a Nemzeti Színház stúdiószínpadain mutatják be előadásaikat.
    A tájékoztatás szerint a társulatok munkáját a Magyar Teátrumi Társaság színész és drámapedagógus mentorai segítik, végigkísérve az alkotó folyamat minden állomását az első ötleteléstől és tervezéstől a próbákon át egészen a premierig. A szemle a pajtaszínházi műfaj hagyományai és a magyar kultúra napja előtti tisztelgés is egyben.
    A IX. Pajtaszínházi szemlén többek között a Veszprém vármegyei Balatonszőlős, a Hajdú-Bihar vármegyei Esztár, a Nógrád vármegyei Palotás, a Fejér vármegyei Szabadhídvég, a Somogy vármegyei Tab, valamint a Pest vármegyei Tóalmás vett részt.
    A program koncepcióját, előzményeit és eredményeit január 27-én egyebek mellett Rátóti Zoltán, Kossuth-díjas színész, rendező, a Nemzeti Színház stratégiai igazgatója; Berecz András, Kossuth-díjas ének- és mesemondó; valamint Szabó Ágnes, a Magyar Teátrumi Társaság alelnöke, a program szakmai koordinátora mutatta be.
    Január 28-án pedig Szabó Ágnes mellett többek között Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója, a Magyar Teátrumi Társaság elnöke; valamint Nemcsák Károly, a József Attila Színház igazgatója nyitotta meg a szemlét – olvasható az összegzésben.
    Az elmúlt kilenc évben, a projekt kezdete óta összesen több mint 150 település vett részt a programban, ahol ennek köszönhetően felelevenedtek a helyi színjátszás hagyományai, létrejöttek vagy újraszerveződtek a helyi színjátszókörök – áll a közleményben.


    Sign Up For Daily Newsletter

    Stay updated with our weekly newsletter. Subscribe now to never miss an update!

    [mc4wp_form]

    Szólj hozzá

    Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

    Rágcsálók okozta károk

    Szponzorált tartalom A rágcsálók, mint az egerek és patkányok, komoly károkat okozhatnak otthonokban, mezőgazdasági területeken és üzleti vállalkozásokban is. A károk széles körét érinthetik, beleértve a fizikai károsodásokat, egészségügyi problémákat és gazdasági veszteségeket. Elszaporodásuk esetén nincs más megoldás, mint a végleges rágcsálóirtás! Íme néhány specifikus példa a rágcsálók által okozott károkra: Fizikai károk: 1, Elektromos

    Nem lesz ellátás a kórház őrzőjében

    Február 16-án leállt a budapesti Uzsoki Utcai Kórházban a kardiológiai osztályon a súlyos betegek ellátása. Erről Kunetz Zsombor írt Facebook-oldalán. Az orvos, egészségügyi szakértő a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) határozatára hivatkozott. Dr. Kunetz Zsombor MBA Ez egy elég rossz hír, az Uzsoki Utcai Kórház eddig azért még működőképes volt, most egy alapszakmai ellátás szűnik meg ott

    Takács Péter mindenkit megnyugtatott

    Hamar döntött a kormány az orvosok kötelező kamarai tagságáról. Az eddig három kötelező kritériumból egyet egy tollvonással megszüntettek. Mint ismeretes a MOK gyanúba keveredett, miszerint orvosokat fenyegettek ha csatlakoznának az új ügyeleti rendszerhez. A Kamara ezt tagadja, a rendőrség viszont nyomozást rendelt el. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) nem szűnik meg, a MOK tovább folytathatja tevékenységét az

    Megszűnhet a kötelező kamarai tagság az orvosok esetében

    Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló törvénymódosítás az elfogadása esetén megszünteti az orvosok kötelező kamarai tagságát és kimondja, hogy kamarai tagság nélkül is végezhető egészségügyi tevékenység.     Egy, az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága által hétfőn elfogadott módosító javaslat véleményezési jogot biztosítana a Magyar Orvosi Kamarának (MOK) a szakmai-etikai szabályok felett, amelyek megalkotásának jogát egy friss kormányzati törvényjavaslat