Home / Kultúra / A Lampart gyár története és sorsa

A Lampart gyár története és sorsa

A Lampart gyár neve hosszú ideig egyet jelentett a magyar háztartásokban a minőségi zománcáruval, világítástechnikai eszközökkel és fürdőszobai berendezésekkel. A vállalat története 1878-ban kezdődött Kőbányán, ahol a Testory család alapította meg a gyárat. Eredetileg petróleumlámpákat és csillárokat gyártottak, ám a cég hamar fejlődésnek indult, és a világítástechnika mellett egyre több ipari és háztartási terméket is készítettek.

A gyár az idők során több átalakuláson esett át. 1935-ben egyesült a Fegyver- és Gépgyár Rt.-vel, létrehozva a Fémárú Fegyver- és Gépgyár Rt.-t, miközben a Lampart márkanevet továbbra is megtartották. Az államosítás után, 1948-tól Lampart Zománcárugyár Nemzeti Vállalat néven működött tovább, és fontos szerepet töltött be a szocialista ipar termelésében. A gyár ez idő alatt konyhai eszközöket, fürdőszobai berendezéseket, gáztűzhelyeket, mosdókat, zománcozott alkatrészeket állított elő.

A rendszerváltás után a vállalat 1993-ban magánkézbe került, és Lampart Vegyipari Gépgyártó és Forgalmazó Kft. néven működött tovább. Azonban a 90-es évek végére már nehezen tudta tartani a versenyt az olcsóbb, elsősorban keleti importtermékekkel, és fokozatosan vesztette el piaci súlyát.

A 2000-es évek elején a budafoki gyáregységet működtető cég csődbe ment. A felszámolási eljárás során a több mint 2 hektáros ipari telephelyet értékesítésre bocsátották. Az ingatlan sorsát hosszú ideig rendezetlen jogi és beruházási viták övezték. Közben a gyárak leálltak, a dolgozók elbocsátásra kerültek, és az egykor virágzó márka szinte nyomtalanul eltűnt a piacról.

Különösen tragikus sorsa lett a kőbányai fő üzem egyes épületeinek. A Lampart kultúrtermének homlokzatát Németh János, Kossuth- és Munkácsy-díjas keramikus domborművei díszítették 1965 óta – ezeket a bontás során csak az utolsó pillanatban – erről a 24.hu is cikkezett – sikerült megmenteni a pusztulástól. Az ipartörténeti és művészeti értékeket civil összefogással és helytörténeti elkötelezettséggel sikerült megőrizni.

A Lampart története ma már emlékezés tárgya – egy olyan magyar ipari márkáé, amely egykor meghatározta a hazai lakáskultúrát és közérzetet, és amelynek emléke a régi mosdókagylókban, tűzhelyekben és fürdőszobai csaptelepekben még sokáig velünk marad.

Sign Up For Daily Newsletter

Stay updated with our weekly newsletter. Subscribe now to never miss an update!

[mc4wp_form]

Szólj hozzá

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Rágcsálók okozta károk

Szponzorált tartalom A rágcsálók, mint az egerek és patkányok, komoly károkat okozhatnak otthonokban, mezőgazdasági területeken és üzleti vállalkozásokban is. A károk széles körét érinthetik, beleértve a fizikai károsodásokat, egészségügyi problémákat és gazdasági veszteségeket. Elszaporodásuk esetén nincs más megoldás, mint a végleges rágcsálóirtás! Íme néhány specifikus példa a rágcsálók által okozott károkra: Fizikai károk: 1, Elektromos

Nem lesz ellátás a kórház őrzőjében

Február 16-án leállt a budapesti Uzsoki Utcai Kórházban a kardiológiai osztályon a súlyos betegek ellátása. Erről Kunetz Zsombor írt Facebook-oldalán. Az orvos, egészségügyi szakértő a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) határozatára hivatkozott. Dr. Kunetz Zsombor MBA Ez egy elég rossz hír, az Uzsoki Utcai Kórház eddig azért még működőképes volt, most egy alapszakmai ellátás szűnik meg ott

Takács Péter mindenkit megnyugtatott

Hamar döntött a kormány az orvosok kötelező kamarai tagságáról. Az eddig három kötelező kritériumból egyet egy tollvonással megszüntettek. Mint ismeretes a MOK gyanúba keveredett, miszerint orvosokat fenyegettek ha csatlakoznának az új ügyeleti rendszerhez. A Kamara ezt tagadja, a rendőrség viszont nyomozást rendelt el. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) nem szűnik meg, a MOK tovább folytathatja tevékenységét az

Megszűnhet a kötelező kamarai tagság az orvosok esetében

Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló törvénymódosítás az elfogadása esetén megszünteti az orvosok kötelező kamarai tagságát és kimondja, hogy kamarai tagság nélkül is végezhető egészségügyi tevékenység.     Egy, az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága által hétfőn elfogadott módosító javaslat véleményezési jogot biztosítana a Magyar Orvosi Kamarának (MOK) a szakmai-etikai szabályok felett, amelyek megalkotásának jogát egy friss kormányzati törvényjavaslat