Kultúra

A mi mozink

A filmszínház létesítésének ideje, a hatvanas évek első fele nagy építkezések korszaka (is) volt. 1964-ben avatták fel az új Erzsébet hidat, és ebben az évben adták át a felújított Divatcsarnokot. 1963-ban nyílt meg az első aluljáró az Astoriánál, 1966-ban a második a Blaha Lujza téren. A hetvenes években a metrók is elérték a kerület határait. 1958-ban készítették el a terveket “Kőbánya városközpontjának rekonstrukciójára”, és írták ki az építési pályázatot. A rajzokon a pártszékház és a filmszínház kiemelt helyen szerepelt. A tervezők Molnár Péter (1925-2000) és Mülbacher István (1917-1978) voltak.

Molnár 1949-ben végzett a Műegyetemen, az IPARTERV alkalmazottjaként a Kőbánya Mozi mellett ő tervezte az EGI székházat a Fő utcában (1968), a székesfehérvári FÁÉV sportcsarnokot (1976), és a mentők fővárosi székházát (1984) is. Munkájának középpontjában a könnyű anyagokból épített, nagy fesztávolságú szerkezetek álltak. Mesterei között tudhatta Lauber Lászlót és id. Janáky Istvánt is. Mühlbacher István 1954-ben került az IPARTERV-hez, ahol tervező, majd osztályvezető lett. Művei között említhető a Pannónia filmstúdió (1952, Gádoros Lajossal) és egy sor gyárépület terve is.

Az új mozit 1964. augusztus 19-én este 7 órakor adták át a új kőbányai lakótelep új lakóinak. 1945 óta ez volt az első Pesten épült filmszínház, a korszak mozisainak büszkesége. A zömök kocka formájú, zárkózott épület nem csak a régi képeken, a valóságban is szürkés színű volt, a homlokzatot burkoló import „marbunit” üveggel. A váz monolitikus vasbeton szerkezet. Ezt az építési módot a számtalan szellőzőcsatorna és áttörés tette szükségessé. A nézőtér 26 méteres terét beemelt rácsos acéltartók hidalják át, változó szintmagasságokkal, ezzel létrehozva a nézőtéri mennyezet lefele domborodó ívét. „A tartó mindkét övére födém fekszik fel, közrezárva egy gépészeti szintet. Miután az emeleti oldalfalak mindegyike konzolra fekszik fel, azok könnyítése érdekében függönyfalas rendszerben, szendvicsszerű, réteges hang- és hőszigetelő lapokból készült. Sajnos ennek szerkezeti formálása a belsőkben elmaradt s a mindent elfedő vakolat nem engedi látni a tervezők ezirányú törekvéseit” – írta Molnár Péter 1965 januárjában a Magyar Építőművészetben.

A kívül komorabb hangulatú épület belül már sokkal színesebb. Az épületben minden volt, aminek akkoriban lennie kellett: előtér pénztárakkal, előcsarnok, ruhatár, büfé, vécék, közlekedési folyosók, vetítőterem és még orvosi szoba is. A földszint mennyezete világoskék, a többi elem sötétebb, de változatos: fekete műmárvánnyal borított oszlopok, vörös klinkertéglás falak, fekete műanyag borítású ruhatári pult jellemezték a belső tereket. A belső üvegfelületek és a márványpadló verték vissza a mennyezet csillagos égre emlékezető világítását, ezzel csillogásba borítva a belső tereket. „Ez a mozi a fényektől kel életre” – írta Urbán Mária a Budapesti Negyedben. A világítástechnikát Sárkány Imre tervezte. A nézőtérre 800 ülőhely került, 90 centiméteres sortávolsággal. A teremben érdekes méretekkel találkozhattunk: a vetítési távolság 24,8 méter, a vászon szélessége 12,4 méter, az első sor távolsága a vászontól 6,2 méter. Ez pontosan 4:2:1 arányokat ad ki!

Egy komolyabb hibát azonban vétettek: a Kőbánya Mozi felirat nagy betűkkel szerepelt ugyan a homlokzaton, de az aktuális film hirdetésének nem volt igazán helye. A festett, fali plakátra teljesen ránehezedett a homlokzat, nagyrészt kitakarva azt – így csak egészen közelről lehetett látni, hogy mit vetítetnek éppen. Ezt a hibát később úgy javították ki, hogy a homlokzat üvegtábláira utólag felerősítettek egy neontáblasort, amelyre betűnként ki lehetett írni a film címét. És milyen filmekét! 1964-ben a mozi még valódi tömegszórakozás volt – nem kis részben annak köszönhetően, hogy a televíziós konkurencia ekkoriban még alig létezett. Csak 1968-ban indult el a hatodik napon is a tévéadás, hogy aztán évtizedekre meg is maradjon a hétfői adásszünet. 1957 végétől már nyugati filmeket is játszhattak a mozik – persze gondosan kimért arányok és cenzúrázott filmkínálat keretei között. A magyar filmek elsősorban történelmi témájúak voltak – néhány példa: 1965: A kőszívű ember fiai I-II, 1966: Egy magyar nábob, 1966: Kárpáthy Zoltán, 1968: Egri csillagok I-II. Ezen filmek mindegyikének premier mozija volt a kőbányai.

Mivel a városban akkoriban még jóval alacsonyabb volt a mobilitás, ezért a közönség is elsősorban a környék lakóiból verbuválódott. (A BKV a havibérletet pl. csak 1969-ben vezette be!) A mozi olcsó volt, és legtöbbször teltházas.

 

Innen viszont már csak lefelé vezetett út: 1960-ban egy átlagos magyar még 14-szer ment moziba, ’88-ban már csak 6,34-szer, 1999-ben már csak 2,1-szer. A hetvenes évekre betört a háztartásokba a tévé, aztán a 80-as években jött a videó, és a filmre vágyó tömegek egyre inkább otthon maradtak. Napjainkban pedig már az internetről letölthető filmek korszakát éljük, ami szintén nem kedvez azoknak, akik moziba szeretnék csábítani a közönséget. A Kőbánya Mozit 1990 júliusában az amerikai Intercom vette bérbe. 1993 végére az 1990 évi nézőszám 48 százalékára esik vissza a fővárosi mozik látogatottsága. Közben sorra épültek a multiplex mozik, amik innen is elvitték a nézőket. A tendencia általános: egyre több mozi szűnik meg, alakul át. A Bástya Moziból bankfiók lett, a Metró Mozi több évnyi szünet után 2006-ban Ruttkai Éva Színházként nyitott újra, a Broadway Moziból is színház lett – és még sorolhatnánk. Sőt, már multiplex mozi is zárt be: 2006 januárjában az Új Udvarban szűnt meg a vetítés. 2005-ben a Hollywood Multiplex ki is vonult Magyarországról.

Azóta digitális átállás és IMAX mozi nyitás is történt, úgyhogy azért a mozik sem adják fel, bár a látogatószám tendenciája továbbra sem mutat érdemi visszafordulást.

A rendszerváltás után már csak egy pénztár működött a Kőbányában. 1998-ban az Intercom visszaadta a mozit a Budapest Filmnek. Ekkor még jött egy új bérlő, de az már csak adósságokat hagyott maga mögött. A mozi 1999 áprilisában végleg bezárt. A környéke sem úszta meg változások nélkül: a pártházból irodaház lett, az úttörőházból szabadidőközpont. A Kőbánya évekig állt lényegében kihasználatlanul, míg 2005-ben áttervezték, és 2006-ban ebbe az épületbe költözhetett be a Magyar ATV csatorna. A tévé legyőzte a mozit.

Fotó: Arold Imre

Forrás: hg.hu A moziról készült régi fotókat a Google segítette megtalálni


Kerékpárbolt Kőbánya

 

Ossza meg ön is
Share on Facebook
Facebook
Tweet about this on Twitter
Twitter
Share on LinkedIn
Linkedin
Hozzászólások

Szólj hozzá!

avatar

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

  Subscribe  
Visszajelzés