Átadta a nagyközönségnek D. Kovács Róbert Antal polgármester a Kőbányai Helytörténeti Gyűjteményt. Az állandó kiállítás a kerület felvirágzásának korszakait, az első időszaki tárlat pedig a kőbányai porcelángyártás múltját meséli el a látogatóknak.
“Az önkormányzat régi adósságot rendezett, amikor állandó helyet alakított ki a helyi identitás szempontjából is jelentős gyűjteménynek.” – nyilatkozta Kőbánya polgármestere. A Füzér utcai épületet a kerület legnagyobb közösségi ünnepén szentelték fel.
A Helytörténeti Gyűjtemény állandó kiállítása a muzeológia hagyományos és modern eszközeit felhasználva mutatja be Kőbánya két aranykorát. Az első kiállítótérben a 19. század első felének felvirágzásával ismerkedhetnek meg a látogatók. A másik terem pedig a dualizmus idején kezdődött iparosítás eredményeit mutatja be egy-egy emblematikus gyár történetén keresztül. Az előzményeket és a köztes időszakot kisfilmek foglalják össze. A tárlat a második világháborúval zárul.
“A Kőbányai Önkormányzat régi adósságot rendezett azzal, hogy állandó helyet alakított ki az identitásunk ápolásában oly fontos Helytörténeti Gyűjteménynek.” – nyilatkozta a gyűjtemény bemutatása alkalmából D. Kovács Róbert polgármester. „A felszentelt épület az elmúlt évtizedekben is közösségi térként szolgált, miközben hűen megőrizte Kőbánya polgári hangulatát.” – tette hozzá a kerület vezetője.
A Helytörténeti Gyűjtemény első időszaki kiállítása Kőbánya egyik tradicionális iparága, a tégla- és porcelángyártás múltját tárja fel a Drasche Gyár, illetve a Kőbányai Porcelángyár történetének feldolgozásával. A 200-nál több tárgyat a porcelángyár volt dolgozóitól kapta kölcsönbe az időszaki tárlat rendezője. A gyűjtemény otthonául szolgáló, felújított épületet Balogh Attila kanonok, a Szent László Plébánia plébánosa szentelte fel a kerület védőszentjéről elnevezett rendezvénysorozat, a Szent László Napok alkalmából.
Háttérinformációk
A Kőbányai Helytörténeti Gyűjtemény állandó kiállításának szakmai koncepcióját Népessy Noémi dolgozta ki, aki akkoriban még az Óbudai Múzeumot vezette. Az elismert szakember időközben megpályázta a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatói székét, amelyet el is nyert. Meggyőződése, hogy egy helytörténeti gyűjtemény elsődleges feladata az, hogy időszaki tárlatokkal mutassa be azokat a korokat, amelyeket az állandó kiállítás nem érint. Kőbányán minden feltétel megvan a történetmeséléshez. A gyűjtemény, amelyet a helyiek adtak össze, igen gazdag, és időről időre gyarapodik, legutóbb egy teljes hentesbolt berendezését ajánlották fel. A kerület múltjának feltárásában a helytörténészek bőséges fényképgyűjteményre is támaszkodhatnak. A Kőbányai Fotóklub tagjai elhivatottan dokumentálták az elmúlt évtizedeket, amivel művészi értéket is képviselő vizuális örökséget hagytak az utókorra.
Az 1 évig látható időszaki tárlatot Marksteinné Molnár Julianna önkormányzati képviselő rendezte, aki a Drasche Gyár történetét könyvben is feldolgozta. A szemléltetésben ő is élt a muzeológia korszerű megoldásaival. A porcelánból készült szigetelőket régi villanyoszlopra szerelték, a termékkínálat változását pedig a kiválasztott kornak megfelelő enteriőrrel ábrázolják. Az időszaki kiállítás több különlegességet is kínál. Láthatók 19. századi címeres téglák, a 20. század elejéről megtekinthető az első fajansztányérok egyike, és nem maradt ki az a nyuszifigura sem, amellyel Hofi Géza gúnyolta ki Rákosi Mátyást még porcelánfestőként. „Kőbányán ma is van porcelángyártás, a hagyományokat egy helyi manufaktúra viszi tovább német partnerének segítségével.” – hangsúlyozta Marksteinné Molnár Julianna.
A Helytörténeti Gyűjtemény interaktív attrakciókkal segíti a kőbányai identitás kialakulását a gyermekekben, akik a kerület múltját egyedi játék segítségével ismerhetik meg. A digitális tér fejlesztését Ruttkay Zsófia egyetemi docens irányította, aki a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Média Intézetének Kreatív Technológia Laborját vezeti. A 19. század végét idéző fényképészterem már nemcsak a kicsiknek, hanem a a nagyoknak is maradandó élményt ad. Az enteriőrt a kőbányai Fényképész Önképző Egylet egykori könyvtárosa, Schmidt Ágoston műterme ihlette. Az érdeklődők 21. századi technikával örökíthetik meg látogatásukat, majd a fotót el is küldhetik maguknak.
A Helytörténeti Gyűjtemény a Füzér utca 32. szám alatt található, a helyi védettséget élvező épületet a Kőbányai Önkormányzat jórészt saját erőből újíttatta fel a Fővárosi Önkormányzat támogatásával.
A Helytörténeti közösségi tér kialakítása a kőbányai Füzér utca 32-ben című projekt a Budapest Főváros Önkormányzata Fővárosi Városrehabilitációs Keret támogatásával valósul meg.
