Home / Önkormányzati hírek / Aranykorral nyit a Kőbányai Helytörténeti Gyűjtemény

Aranykorral nyit a Kőbányai Helytörténeti Gyűjtemény

Átadta a nagyközönségnek D. Kovács Róbert Antal polgármester a Kőbányai Helytörténeti Gyűjteményt. Az állandó kiállítás a kerület felvirágzásának korszakait, az első időszaki tárlat pedig a kőbányai porcelángyártás múltját meséli el a látogatóknak.

“Az önkormányzat régi adósságot rendezett, amikor állandó helyet alakított ki a helyi identitás szempontjából is jelentős gyűjteménynek.” – nyilatkozta  Kőbánya polgármestere. A Füzér utcai épületet a kerület legnagyobb közösségi ünnepén szentelték fel.


A Helytörténeti Gyűjtemény állandó kiállítása a muzeológia hagyományos és modern eszközeit felhasználva mutatja be Kőbánya két aranykorát. Az első kiállítótérben a 19. század első felének felvirágzásával ismerkedhetnek meg a látogatók. A másik terem pedig a dualizmus idején kezdődött iparosítás eredményeit mutatja be egy-egy emblematikus gyár történetén keresztül. Az előzményeket és a köztes időszakot kisfilmek foglalják össze. A tárlat a második világháborúval zárul.

“A Kőbányai Önkormányzat régi adósságot rendezett azzal, hogy állandó helyet alakított ki az identitásunk ápolásában oly fontos Helytörténeti Gyűjteménynek.” – nyilatkozta a gyűjtemény bemutatása alkalmából D. Kovács Róbert polgármester. „A felszentelt épület az elmúlt évtizedekben is közösségi térként szolgált, miközben hűen megőrizte Kőbánya polgári hangulatát.” – tette hozzá a kerület vezetője.

A Helytörténeti Gyűjtemény első időszaki kiállítása Kőbánya egyik tradicionális iparága, a tégla- és porcelángyártás múltját tárja fel a Drasche Gyár, illetve a Kőbányai Porcelángyár történetének feldolgozásával. A 200-nál több tárgyat a porcelángyár volt dolgozóitól kapta kölcsönbe az időszaki tárlat rendezője. A gyűjtemény otthonául szolgáló, felújított épületet Balogh Attila kanonok, a Szent László Plébánia plébánosa szentelte fel a kerület védőszentjéről elnevezett rendezvénysorozat, a Szent László Napok alkalmából.

Háttérinformációk

A Kőbányai Helytörténeti Gyűjtemény állandó kiállításának szakmai koncepcióját Népessy Noémi dolgozta ki, aki akkoriban még az Óbudai Múzeumot vezette. Az elismert szakember időközben megpályázta a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatói székét, amelyet el is nyert. Meggyőződése, hogy egy helytörténeti gyűjtemény elsődleges feladata az, hogy időszaki tárlatokkal mutassa be azokat a korokat, amelyeket az állandó kiállítás nem érint. Kőbányán minden feltétel megvan a történetmeséléshez. A gyűjtemény, amelyet a helyiek adtak össze, igen gazdag, és időről időre gyarapodik, legutóbb egy teljes hentesbolt berendezését ajánlották fel. A kerület múltjának feltárásában a helytörténészek bőséges fényképgyűjteményre is támaszkodhatnak. A Kőbányai Fotóklub tagjai elhivatottan dokumentálták az elmúlt évtizedeket, amivel művészi értéket is képviselő vizuális örökséget hagytak az utókorra.

Az 1 évig látható időszaki tárlatot Marksteinné Molnár Julianna önkormányzati képviselő rendezte, aki a Drasche Gyár történetét könyvben is feldolgozta. A szemléltetésben ő is élt a muzeológia korszerű megoldásaival. A porcelánból készült szigetelőket régi villanyoszlopra szerelték, a termékkínálat változását pedig a kiválasztott kornak megfelelő enteriőrrel ábrázolják. Az időszaki kiállítás több különlegességet is kínál. Láthatók 19. századi címeres téglák, a 20. század elejéről megtekinthető az első fajansztányérok egyike, és nem maradt ki az a nyuszifigura sem, amellyel Hofi Géza gúnyolta ki Rákosi Mátyást még porcelánfestőként. „Kőbányán ma is van porcelángyártás, a hagyományokat egy helyi manufaktúra viszi tovább német partnerének segítségével.” – hangsúlyozta Marksteinné Molnár Julianna.

A Helytörténeti Gyűjtemény interaktív attrakciókkal segíti a kőbányai identitás kialakulását a gyermekekben, akik a kerület múltját egyedi játék segítségével ismerhetik meg. A digitális tér fejlesztését Ruttkay Zsófia egyetemi docens irányította, aki a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Média Intézetének Kreatív Technológia Laborját vezeti. A 19. század végét idéző fényképészterem már nemcsak a kicsiknek, hanem a a nagyoknak is maradandó élményt ad. Az enteriőrt a kőbányai Fényképész Önképző Egylet egykori könyvtárosa, Schmidt Ágoston műterme ihlette. Az érdeklődők 21. századi technikával örökíthetik meg látogatásukat, majd a fotót el is küldhetik maguknak.

A Helytörténeti Gyűjtemény a Füzér utca 32. szám alatt található, a helyi védettséget élvező épületet a Kőbányai Önkormányzat jórészt saját erőből újíttatta fel a Fővárosi Önkormányzat támogatásával.

A Helytörténeti közösségi tér kialakítása a kőbányai Füzér utca 32-ben című projekt a Budapest Főváros Önkormányzata Fővárosi Városrehabilitációs Keret támogatásával valósul meg.

Címkézve:

Sign Up For Daily Newsletter

Stay updated with our weekly newsletter. Subscribe now to never miss an update!

[mc4wp_form]

Szólj hozzá

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Rágcsálók okozta károk

Szponzorált tartalom A rágcsálók, mint az egerek és patkányok, komoly károkat okozhatnak otthonokban, mezőgazdasági területeken és üzleti vállalkozásokban is. A károk széles körét érinthetik, beleértve a fizikai károsodásokat, egészségügyi problémákat és gazdasági veszteségeket. Elszaporodásuk esetén nincs más megoldás, mint a végleges rágcsálóirtás! Íme néhány specifikus példa a rágcsálók által okozott károkra: Fizikai károk: 1, Elektromos

Nem lesz ellátás a kórház őrzőjében

Február 16-án leállt a budapesti Uzsoki Utcai Kórházban a kardiológiai osztályon a súlyos betegek ellátása. Erről Kunetz Zsombor írt Facebook-oldalán. Az orvos, egészségügyi szakértő a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) határozatára hivatkozott. Dr. Kunetz Zsombor MBA Ez egy elég rossz hír, az Uzsoki Utcai Kórház eddig azért még működőképes volt, most egy alapszakmai ellátás szűnik meg ott

Takács Péter mindenkit megnyugtatott

Hamar döntött a kormány az orvosok kötelező kamarai tagságáról. Az eddig három kötelező kritériumból egyet egy tollvonással megszüntettek. Mint ismeretes a MOK gyanúba keveredett, miszerint orvosokat fenyegettek ha csatlakoznának az új ügyeleti rendszerhez. A Kamara ezt tagadja, a rendőrség viszont nyomozást rendelt el. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) nem szűnik meg, a MOK tovább folytathatja tevékenységét az

Megszűnhet a kötelező kamarai tagság az orvosok esetében

Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló törvénymódosítás az elfogadása esetén megszünteti az orvosok kötelező kamarai tagságát és kimondja, hogy kamarai tagság nélkül is végezhető egészségügyi tevékenység.     Egy, az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága által hétfőn elfogadott módosító javaslat véleményezési jogot biztosítana a Magyar Orvosi Kamarának (MOK) a szakmai-etikai szabályok felett, amelyek megalkotásának jogát egy friss kormányzati törvényjavaslat