Home / Szilánkok / „Mindenki szerette egymást”: a jugonosztalgia felemelkedése

„Mindenki szerette egymást”: a jugonosztalgia felemelkedése

Déli szomszédainknál is sokan emlékeznek vissza – derűs szívvel – a volt Jugoszláviára. Míg a volt Jugoszlávia sok polgára hiányolja az alacsonyabb árakat és a globális elismerést, mások óvakodnak a Tito-korszak túlromantizálásától – írja a The Guardian

Mint sok ország a volt keleti blokkban a „diktátoraikra” szívesen emlékeznek. Ebből a szórásból a volt jugoszláv partizán Tito sem maradt ki, oly annyira, hogy mauzóleumban őrzik a holttestét.

A látogatók közül sokan a régi rendszerben nőttek fel, és a diktátor születésnapjára érkeztek, amely Jugoszlávia felbomlása előtti jelentős munkaszüneti nap volt. Néhányan szélsőbaloldali politikai pártokhoz tartoztak, és giccsnek tűnő pólót és transzparenst viseltek.

A hat köztársaságból – Szerbia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Szlovénia , Montenegró és Macedónia – valamint két autonóm régióból – Koszovóból és Vajdaságból – álló Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságot Tito hozta létre 1945-ben.

Tito államának célja a régió különböző etnikai és vallási csoportjainak egyesítése volt az „egység és testvériség” jelszóval. Az 1980-ban bekövetkezett halála után felerősödő nacionalizmus 1992-ben felbomlott, és az 1990-es évek véres jugoszláv háborúihoz vezetett.

Ezekben az években gyakori narratíva volt, hogy Tito közel fél évszázadon keresztül kényszerítette a különböző népeket, hogy akaratuk ellenére együtt éljenek. De 30 év elteltével sokan még mindig mély ragaszkodással élnek a már nem létező ország iránt, és sajnálják annak felbomlását.

Szerbiában a válaszadók 81%-a úgy gondolja, hogy a szakítás rossz volt az országuknak. Boszniában, amely mindig is a legmultikulturálisabb volt a köztársaságok közül, 77%-uk osztja ezt az érzést.

Még a szlovének nem kis hányada visszasírja a régi időket.

A régi rendszer iránti szeretetet gyakran „jugonosztalgiának” nevezik. Larisa Kurtović szarajevói politikai antropológus, aki Boszniában tanulmányozza a posztjugoszláv identitást.

Főleg Boszniában és Szerbiában sújtja a politikai viszály, az egykor utópisztikus, brutalista lakótelepeik és a jugoszláv építésű vasutak pedig pusztulófélben vannak. Bár Horvátország és Szlovénia EU-tagként viszonylagos stabilitást talált, más országok kérelmei elakadtak, a tárgyalások pedig kudarcot vallottak , így sokan kételkedtek abban, hogy valaha is csatlakoznak-e az EU-hoz.

Bár Jugoszlávia egypárti állam volt, határozott különbségek voltak a többi vasfüggöny-országhoz képest. Tito alapította az el nem kötelezett mozgalmat, és kiegyensúlyozott kapcsolatokat tartott fenn a Nyugat és a Szovjetunió között, és a jugoszláv állampolgárok bármelyik régióba utazhattak. A régi jugoszláv útlevél erejét sokan megemlítik azok közül, akikkel Tito sírját meglátogatva találkozom, akiknek ma már vízumra van szükségük a legtöbb országba való beutazáshoz.

    Sign Up For Daily Newsletter

    Stay updated with our weekly newsletter. Subscribe now to never miss an update!

    [mc4wp_form]

    Szólj hozzá

    Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

    Rágcsálók okozta károk

    Szponzorált tartalom A rágcsálók, mint az egerek és patkányok, komoly károkat okozhatnak otthonokban, mezőgazdasági területeken és üzleti vállalkozásokban is. A károk széles körét érinthetik, beleértve a fizikai károsodásokat, egészségügyi problémákat és gazdasági veszteségeket. Elszaporodásuk esetén nincs más megoldás, mint a végleges rágcsálóirtás! Íme néhány specifikus példa a rágcsálók által okozott károkra: Fizikai károk: 1, Elektromos

    Nem lesz ellátás a kórház őrzőjében

    Február 16-án leállt a budapesti Uzsoki Utcai Kórházban a kardiológiai osztályon a súlyos betegek ellátása. Erről Kunetz Zsombor írt Facebook-oldalán. Az orvos, egészségügyi szakértő a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) határozatára hivatkozott. Dr. Kunetz Zsombor MBA Ez egy elég rossz hír, az Uzsoki Utcai Kórház eddig azért még működőképes volt, most egy alapszakmai ellátás szűnik meg ott

    Takács Péter mindenkit megnyugtatott

    Hamar döntött a kormány az orvosok kötelező kamarai tagságáról. Az eddig három kötelező kritériumból egyet egy tollvonással megszüntettek. Mint ismeretes a MOK gyanúba keveredett, miszerint orvosokat fenyegettek ha csatlakoznának az új ügyeleti rendszerhez. A Kamara ezt tagadja, a rendőrség viszont nyomozást rendelt el. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) nem szűnik meg, a MOK tovább folytathatja tevékenységét az

    Megszűnhet a kötelező kamarai tagság az orvosok esetében

    Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló törvénymódosítás az elfogadása esetén megszünteti az orvosok kötelező kamarai tagságát és kimondja, hogy kamarai tagság nélkül is végezhető egészségügyi tevékenység.     Egy, az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága által hétfőn elfogadott módosító javaslat véleményezési jogot biztosítana a Magyar Orvosi Kamarának (MOK) a szakmai-etikai szabályok felett, amelyek megalkotásának jogát egy friss kormányzati törvényjavaslat