Home / Környezetvédelem / Kék bolygó – Áder János: Kecskeméten és Békéscsabán jól halad a klímacélok megvalósítása

Kék bolygó – Áder János: Kecskeméten és Békéscsabán jól halad a klímacélok megvalósítása

Kecskemét és Békéscsaba mintegy 40 százalékkal csökkentette szén-dioxid-kibocsátását 1990-hez képest – erről a két város polgármestere Áder János Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett adásában beszélt. Áder János megjegyezte: a kormány döntése szerint a következő 10 évben minden 20 ezernél nagyobb lélekszámú város belső közlekedésében elektromos buszok váltják fel a dízelmeghajtású buszokat. Szólt arról is, hogy a kibocsátott szén-dioxid megkötésére a fásítás a legjobb megoldás.

    A volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Szemereyné Pataki Klaudia (Fidesz-KDNP) kecskeméti és Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) békéscsabai polgármesterrel beszélgetett podcastjában, amely a legnépszerűbb videómegosztón is elérhető.
    Áder János felidézte, az Under2 (2 fok alatt) mozgalomhoz csatlakozó települések, országok vállalták, hogy 2050-re 1990-hez képest 80 százalékkal csökkentik károsanyag-kibocsátásukat. A mozgalomhoz a magyarországi megyei jogú városok is csatlakoztak 2018-ban.
    A két polgármester egybehangzóan elmondta: városuk tudja teljesíteni vállalását. Szarvas Péter azonban megjegyezte: a szemlélet, akarat mellett forrásokra is szükség van a cél eléréséhez.
    Áder János megerősítette, hogy a károsanyag-kibocsátás megfelelő mértékű csökkentéséhez hazai és uniós forrásokra is szükség lesz.


    Szemereyné Pataki Klaudia elmondta: Kecskeméten egy éve döntés született egy termelő, tároló, felhasználó energiaközösség létrehozásáról. Az új kezdeményezés lényege, hogy az újrahasznosításból termelt megújuló energiát átadják egymásnak a vállalati és lakóközösségek, miután az energiaigények nem egyidőben jelentkeznek, és így nem terhelik a nagy közös hálózatot.
    Kitért arra, hogy Kecskeméten napelemekkel látták el a közintézményeket, napelemparkok létesültek, az így termelt energiát az ipari területek helyben használják, a lakosság inkább visszatáplálja a nagy elektromos rendszerbe. A városban már elindult egy olyan újfajta napelem gyártása, amely fóliajellegű, vékony, flexibilis, még műemlék épületeken is használható.
    Ezen túlmenően az idén megújult távhőrendszer is működésbe lép. Ehhez a városmag és környezete csatlakozhat szeptembertől. Így a földgázfelhasználás 70 százalékát kiválthatják biomasszával, hulladékfával – tette hozzá a kecskeméti polgármester.
    A tömegközlekedés korszerűsítése egy évtizede tart, már 5 évesnél nem régebbi buszok járnak Kecskeméten, a jövő pedig a hidrogén meghajtású buszoké – mondta Szemereyné Pataki Klaudia.
    A békéscsabai polgármester, Szarvas Péter a műsorban felidézte: hat éve elindult náluk egy projekt a megújuló energia hasznosítására. Ennek egyik eleme egy 1,3 megawattos napelempark és egy ahhoz kapcsolódó, 2 megawattos akkumulátorház a megtermelt energia tárolására. Békéscsaba közszolgálati fogyasztásának hatodát képes a napelemes rendszer előállítani.
    A projekt másik eleme a 2400 méteres mélységből származó, 110-120 fokos termálvíz felhasználása, ami a gázt pótolja számos fogyasztónál – ismertette.
    Áder János emlékeztetett arra, hogy Magyarországon az utóbbi fél évtizedben évről évre megduplázódott a naperőművi kapacitás.
    Békéscsabán a tömegközlekedésben jobbára Euro 5-ös minősítésű dízelbuszok közlekednek. A buszok 5 éve még 1,2 millió kilométert tettek meg évente, ez azóta 15 százalékkal, 1 millió kilométerre csökkent, ami a környezetterhelést is mérsékelte, és már tervezik az elektromos meghajtású buszok bevezetését.
    Áder János ezzel kapcsolatban megjegyezte: a kormány döntése szerint a következő 10 évben minden 20 ezernél nagyobb lélekszámú város belső közlekedésében a dízelmeghajtású buszokat elektromos buszok váltják fel.
    A volt államfő szólt arról is, hogy a kibocsátott szén-dioxid megkötésére a fásítás a legjobb megoldás. A polgármesterek elmondták, hogy városukban jól állnak a zöldterületek növelésével.

Sign Up For Daily Newsletter

Stay updated with our weekly newsletter. Subscribe now to never miss an update!

[mc4wp_form]

Szólj hozzá

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Rágcsálók okozta károk

Szponzorált tartalom A rágcsálók, mint az egerek és patkányok, komoly károkat okozhatnak otthonokban, mezőgazdasági területeken és üzleti vállalkozásokban is. A károk széles körét érinthetik, beleértve a fizikai károsodásokat, egészségügyi problémákat és gazdasági veszteségeket. Elszaporodásuk esetén nincs más megoldás, mint a végleges rágcsálóirtás! Íme néhány specifikus példa a rágcsálók által okozott károkra: Fizikai károk: 1, Elektromos

Nem lesz ellátás a kórház őrzőjében

Február 16-án leállt a budapesti Uzsoki Utcai Kórházban a kardiológiai osztályon a súlyos betegek ellátása. Erről Kunetz Zsombor írt Facebook-oldalán. Az orvos, egészségügyi szakértő a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) határozatára hivatkozott. Dr. Kunetz Zsombor MBA Ez egy elég rossz hír, az Uzsoki Utcai Kórház eddig azért még működőképes volt, most egy alapszakmai ellátás szűnik meg ott

Takács Péter mindenkit megnyugtatott

Hamar döntött a kormány az orvosok kötelező kamarai tagságáról. Az eddig három kötelező kritériumból egyet egy tollvonással megszüntettek. Mint ismeretes a MOK gyanúba keveredett, miszerint orvosokat fenyegettek ha csatlakoznának az új ügyeleti rendszerhez. A Kamara ezt tagadja, a rendőrség viszont nyomozást rendelt el. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) nem szűnik meg, a MOK tovább folytathatja tevékenységét az

Megszűnhet a kötelező kamarai tagság az orvosok esetében

Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló törvénymódosítás az elfogadása esetén megszünteti az orvosok kötelező kamarai tagságát és kimondja, hogy kamarai tagság nélkül is végezhető egészségügyi tevékenység.     Egy, az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága által hétfőn elfogadott módosító javaslat véleményezési jogot biztosítana a Magyar Orvosi Kamarának (MOK) a szakmai-etikai szabályok felett, amelyek megalkotásának jogát egy friss kormányzati törvényjavaslat