A Living Grey egy nagyon bensőséges, érzelemgazdag szalon-kiállítás, annak ellenére, hogy egy komornak, semlegesnek gondolt szín, a szürke került a koncepció középpontjába.
A három kiállító művész: Horváth László, Manyák Mariola és Sz. Varga Ágnes Kabó műalkotásai között több olyan összetartó, egységet kovácsoló erő is működik, melyeket szeretnék kiemelni.
Kezdem a szürkével – érdekes, hogy ha végig tekintünk a műveken jellegzetesen csak Manyák Mariola festményein látunk nagy, homogén szürke felületeket. Sz. Varga Ágnes szénrajzain nem jelenik meg ez a színárnyalat a maga valójában, de a markáns fekete és fehér tónusok nélkül nem is létezhetne ez a köztes szín. Horváth László itt látható szobrai szintén nem szürkék, de ahogy a fekete és a fehér, úgy a színes színek nélkül sincs szürke. Meg is érkeztünk a színtan misztikus szimbolikájába, mely nyomán felfejtem mi mindent jelent a szürke. Ezt pedig azért teszem, mert ha a szín értelmezésétől, azaz a láthatótól indulunk, akkor érzékletesen érkezünk meg a művek belső mondanivalójáig. A látás érzékelésétől fogunk eljutni az emocionális érzésig, egy kívülről induló belső tapasztalásig. Ez pedig egy kontrasztokkal teli, izgalmas felfedezés lesz, mert arra vállalkozunk, hogy szigorú geometriai rendbe szerkesztett szürke hatású kompozíciókban megtaláljuk a vitalitást és az érzelemgazdagságot. Remélem, hogy a következő gondolatok azt is érzékeltetik majd, hogy a műgyűjtés nem csak esztétikai élménnyel gazdagít, hanem egy intellektuális kalandot is jelent.
A szürke egy ambivalens szín, hiszen két ellentét összekapcsolásából áll össze. Ezáltal üzenete is kettős. Kandinszkij szerint a fekete és a fehér kapcsolata „a csend, a születés és a halál nagy lehetőségei.” A szürkéről azt gondolja, hogy komoly, mértéktartó, józan tulajdonságokat tükröz.
Goethe szerint: “Ha a feketét, a sötétség, a fehéret a fény képviselőjének nevezzük, úgy mondhatjuk, hogy a szürke a félárnyékot képviseli, mely többé vagy kevésbé részesül a fényből és a sötétségből, így tehát a kettő között áll.”
De emeljük ki, hogy a szürke tartalmazza az összes alapszínt is – ha láttak már színkeverőt akkor jól látható, hogy a szürkéhez milyen sokféle árnyalat szükséges a napsárgától a piroson át a kékig. És ha párosítjuk ezekkel a tónusokkal, akkor életre kell, de képes egyensúlyt is teremteni. Mégis nevezzük szín nélküli, azaz akromatikus színnek is.
Ha ezeket a jelentéseket vetítjük a művek felé, akkor egy értelmezési réteggel beljebb léphetünk. Nézzük a formákat, melyek meghatározzák a kompozíciók struktúráját – és egyébként az enteriőr berendezésével is fantasztikus összhangban állnak.
Manyák Mariola metafizikus, illuzórikus terekbe helyez el lebegő, geometriai formákat. Ezekből a részletekből új formarendet épít fel, melyek gyakran alakokra, vagy építészeti megoldásokra emlékeztetnek minket. Sz. Varga Ágnes Kabó a formák egymáshoz rendezett viszonyában végteleníti a képteret. Gondolatainkat a valóságon túli dimenziókba vezeti. Horváth László neokonstruktivista szobrainak pozitív-negatív formái szintén szerepet játszanak a térképzésben.
Közös jellegzetesség a három művész kompozícióban a kinetika, vagyis a mozgás megjelenítése. Manyák Mariola meditatív, konstruktív tereiben gyakran pulzálnak, vibrálnak a formák. De a lebegés megjelenítése önmagában is a mozgás érzetét kelti. Horváth László: Ritmus című alkotásában összegződnek a MADI művészeti irányzat legfontosabb tézisei: mozgás, absztrakció, dimenzió, invenció – azaz ötletesség. Kabó képein a mozgást a fény terjedésének irányai, hol vertikális, hogy átlós irányba mozgatják a figyelmet.
A művek legbelsőbb jelentésének mélyén a transzcendens fogalma van jelen. Nézzük ezt példákon keresztül: Sz. Varga Ágnes: Születés című képe egy egyértelmű feltámadás jelenet. Absztrahált formában jeleníti meg azt a teret, azt a kővel elzárt barlangot, melyből a feltámadt Krisztus kilépett. (aktualitás: Jövő héten ilyenkor húsvét előestéjét fogjuk ünnepelni.) De a formák asszociációs lehetőséget nyújtanak a test születésének értelmezéséhez is: gömbölyded forma, rés, bentről a fénybe lépés, a sötétség otthonossága, a fény idegensége, vagy dicsősége. Képeinek misztikuma abban rejlik, hogy a fekete kontrasztjaként láttatja a fehéret, mely igazából a hordozó nyers valósága. Matéria, ami a fényt, az emelkedettséget jeleníti meg. Átlényegít. A nagyon is kézzelfogható anyag testesíti meg a láthatatlan minőséget, azt amiről hisszük, hogy létezik. A szétdörzsölt fekete felületek lényege valójában az, hogy a fehéret tündököltessék. Órákat lehetne beszélni erről a képről.
Horváth László: Térjel című szobra egy ég felé törő forma. A háromszög formájába – ami valójában egy lefelé nyitott alakzat – a Szentháromság, a szakrális építészet jellegzetessége – a templomtorony, a hármas szám (ami ismétlődik a fekete szárak, és a formák darabszámában is) bibliai számisztikában. A kiállított műalkotások bizonyítják, hogy a rideg, hideg geometria is alkalmas a transzcendens kifejezésére.
Végül szeretném kiemelni a szalon fogalmát, mivel nagyon fontos az a közeg, ahol műalkotások megjelennek. Bár régies hangzású szó, de sok pozitív érzet tapad hozzá. A szalonok olyan vendégek számára előkelő módon berendezett szoba, ahol a cél a társalgás elindítása, az eszmecsere. Fantasztikus újjáélesztése ennek a hagyománynak az Art Salon Contemporary, próbáljunk belehelyezkedni ebbe a miliőbe, és közvetlenül kapcsolódni a művekhez. Egyúttal meg is tapasztalhatjuk, hogy műalkotásokkal együtt létezni nem csak a múzeumok fala között lehet, hanem egy élettérben is, melynek minőségét, hangulatát is meghatározza, kiemeli egy-egy műtárgy.
A tér meghatározó jellege miatt szeretném megemlíteni a rendezés harmóniára való törekvését. Kerülhettek volna az egyes művészek alkotásai külön-külön termekbe, de az installálás célja pontosan megegyezett a szalon működési elvével, azaz, hogy a műtárgyak között is kialakuljon egy közvetlen kapcsolat, párbeszéd, amivel szóra bírják egymást. Sokszor a művek és az enteriőr tükröződő vagy ismétlődő formái is kapcsolatba lépnek egymással. Tovább bontva ennek a gondolatnak a dimenzióját, az egész kiállításnak az a célja, hogy megindítsa közöttünk is beszélgetést.
Ezért fontos Galgóczi Gergely műgyűjtő tevékenysége, mellyel elősegíti a művészet befogadásának élményét
– írta Sipos Tünde művészettörténész
Nyitva tartás: 2023. április 3 – május 7. között előzetes látogatási időpont egyeztetéssel.
Helyszín: Art Salon Contemporary / Kortárs Művészeti Szalon
0
0
420
20
