Home / Szilánkok / A Citadella története

A Citadella története

A Citadella egy erődítmény és kilátópont Budapesten, Gellért-hegy tetején található. Az épületet a Habsburg Birodalom építtette a 19. században, és azóta is egy fontos látnivaló és jelkép a városban.

Az épület története:

Az 1850-es években, a Habsburgok által vezetett birodalom számos várost erősített meg a forradalmi és szabadságharcos eseményeket követően. A Gellért-hegy teteje is egy ilyen hely volt. Az építés 1851-ben kezdődött, és célja az volt, hogy ellenőrzés alatt tartsák a várost, különösen a Dunát és a Budai oldalt.

Az erődítményt eredetileg „Buda vára” néven ismerték, majd később a „Citadella” név vált hivatalossá. A Citadella szó eredete a latin „Civitas”, azaz „város” szóból ered, amely utal a város ellenőrzésére és védelmére.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményei erősen befolyásolták a Citadella építését. A Habsburgok ezzel az erődítménnyel kívánták félreállítani a magyar fővárost, és a felkelők ellenőrzés alatt tartása volt a cél.

A Citadellában a 19. század végén katonai szolgálatot teljesítő katonai egységek voltak elhelyezve. A későbbi években, a katonai jelentősége fokozatosan csökkent, és a Citadella a várost uraló Habsburg uralkodók emlékét őrizte.

A Citadella az évek során kulturális és turisztikai célokat is szolgált. A kilátópont kiváló panorámát nyújt Budapestre és a Dunára, és a város egyik legkedveltebb turisztikai látványossága lett.

Ma a Citadella Budapesten a város egyik legismertebb és legimpozánsabb látnivalója. Az épület és a kilátópont látogatókat vonz, hogy élvezhessék a gyönyörű kilátást a városra, és megismerjék a magyar történelmi eseményeket, amelyekhez kapcsolódik. A Citadella a múlt és a jelen összefonódását jelképezi, és emlékeztet minket a város történelmének gazdagságára és sokszínűségére.

Szöveg és fotó: Arold Peter


    Sign Up For Daily Newsletter

    Stay updated with our weekly newsletter. Subscribe now to never miss an update!

    [mc4wp_form]

    Szólj hozzá

    Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

    Rágcsálók okozta károk

    Szponzorált tartalom A rágcsálók, mint az egerek és patkányok, komoly károkat okozhatnak otthonokban, mezőgazdasági területeken és üzleti vállalkozásokban is. A károk széles körét érinthetik, beleértve a fizikai károsodásokat, egészségügyi problémákat és gazdasági veszteségeket. Elszaporodásuk esetén nincs más megoldás, mint a végleges rágcsálóirtás! Íme néhány specifikus példa a rágcsálók által okozott károkra: Fizikai károk: 1, Elektromos

    Nem lesz ellátás a kórház őrzőjében

    Február 16-án leállt a budapesti Uzsoki Utcai Kórházban a kardiológiai osztályon a súlyos betegek ellátása. Erről Kunetz Zsombor írt Facebook-oldalán. Az orvos, egészségügyi szakértő a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) határozatára hivatkozott. Dr. Kunetz Zsombor MBA Ez egy elég rossz hír, az Uzsoki Utcai Kórház eddig azért még működőképes volt, most egy alapszakmai ellátás szűnik meg ott

    Takács Péter mindenkit megnyugtatott

    Hamar döntött a kormány az orvosok kötelező kamarai tagságáról. Az eddig három kötelező kritériumból egyet egy tollvonással megszüntettek. Mint ismeretes a MOK gyanúba keveredett, miszerint orvosokat fenyegettek ha csatlakoznának az új ügyeleti rendszerhez. A Kamara ezt tagadja, a rendőrség viszont nyomozást rendelt el. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) nem szűnik meg, a MOK tovább folytathatja tevékenységét az

    Megszűnhet a kötelező kamarai tagság az orvosok esetében

    Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló törvénymódosítás az elfogadása esetén megszünteti az orvosok kötelező kamarai tagságát és kimondja, hogy kamarai tagság nélkül is végezhető egészségügyi tevékenység.     Egy, az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága által hétfőn elfogadott módosító javaslat véleményezési jogot biztosítana a Magyar Orvosi Kamarának (MOK) a szakmai-etikai szabályok felett, amelyek megalkotásának jogát egy friss kormányzati törvényjavaslat