A Halloween eredete több mint kétezer évre nyúlik vissza. Az ünnep gyökerei az ősi kelta Samhain-ban keresendők, amely az év sötétebb felének kezdetét jelezte. A kelták hite szerint október 31-én elvékonyodott a határ az élők és a holtak világa között, ezért tüzeket gyújtottak, maszkokat öltöttek, hogy elriasszák a rossz szellemeket.
A kereszténység térhódításával az ünnep átalakult: a 8. századtól Mindenszentek előestéjévé vált (All Hallows’ Eve → Halloween). A modern változat, amit ma ismerünk, már az amerikai kultúrából indult világhódító útjára, a 20. század közepén. A töklámpás, a „trick or treat” (csokit vagy csínyt) és a jelmezes bulik már az újvilági népszokások keverékei.
Magyarországon mikor lett divat?
Hazánkban a Halloween a ’90-es években kezdett terjedni, főként az angolszász popkultúra és az internet hatására. Az iskolák, klubok és bárok gyorsan átvették, a tökfaragás és a jelmezes buli pedig mára szinte minden korosztály számára ismert szokás lett.
Sokáig vita tárgya volt, hogy „idegen” ünnep-e, de mára inkább kettős szerepe alakult ki: egyesek számára csupán szórakozás és vizuális játék, másoknak viszont a halálhoz és az elmúláshoz való viszony újraértelmezése.
Van-e gondolkodásformáló szerepe?
Lehet. A Halloween nem vallási ünnep, mégis felszabadítja a félelmet a haláltól: játékos formában engedi megérinteni az elmúlás gondolatát. A jelmezek, a maszkok, a szörnyek világa nem csupán ijesztgetés — hanem kulturális tükör, amelyben a modern ember a saját szorongásait neveti ki.
A legtöbb ember számára persze marad a jó hangulat, a díszítés és a buli — de ez sem kevés. A közösségi élmény, az önkifejezés és a kreativitás mind hozzátartoznak egy olyan modern rituáléhoz, amely összekapcsolja a múlt mítoszait a jelen hétköznapiságával.
Kőbánya-Kertváros közössége is minden évben megrendezi ezt a kis mókát és bejárják a gyerekekkel az utcáit. Az erről készült fotókat köszönjük a közösségük összetartó tagjainak.
