Együttműködési megállapodást kötött a Magyar Nemzeti Levéltár a Koreai Köztársaság Nemzeti Levéltárával

Együttműködési megállapodást írtak alá a Magyar Nemzeti Levéltár és a Koreai Köztársaság Nemzeti Levéltárának vezetői szerdán Budapesten.

    Az eseményen részt vett Kim Dzsong Szuk, a Koreai Köztársaság elnökének felesége, aki elismerését és tiszteletét fejezte ki azért a fáradságos munkáért, amelyet a magyar és a dél-koreai levéltár alkalmazottai végeznek, hogy a régi iratokat sértetlen állapotban megőrizhessék.

“Remélem, hogy mind a koreai, mind a magyar levéltár a nyugati és a keleti iratok tárháza lesz a ma megkötött megállapodásnak köszönhetően”

– mondta.


    A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának Bécsi kapu téri épületében megrendezett eseményen bemutatták az MNL állományában található legfontosabb koreai vonatkozású iratokat, térképeket, köztük Gróf Vay Péter író, címzetes püspök és világutazó naplóját és könyveit.


     Kim Dzsong Szuk kiemelte: bár több mint száz éve született a szöveg, úgy érzi, hogy az irat a koreai népnek címzett levél. Azt írta Vay Péter, hogy bár a zavaros időkben járt Koreában, érezte a koreai népben meglévő illemet, kifinomultságot és méltóságot. Kim Dzsong Szuk Vay Péter szövegét méltatva úgy fogalmazott, úgy érzi, mintha a szerző a jövőbe látott volna: Puszan lesz Ázsia kapuja. Szerinte Vay megjósolta a koreai kormány tervét, hogy a kettéválás óta szétszakított dél- és észak-koreai vasutat összekötve Oroszországgal és Európával is kapcsolódó vasúti hálózat jöjjön létre.


    Kim Dzsong Szuk köszönetet mondott a levéltár munkatársainak, hogy megtalálták az iratot, amely Korea múltját és jelenét összeköti. Elismerését fejezte ki azért, hogy a Magyar Nemzeti Levéltárban megőrzött iratok több mint 300 ezer iratfolyómétert tesznek ki.


    Szabó Csaba, az MNL főigazgatója elmondta: a Cso Dzse Hi főigazgatóval folytatott keddi tárgyalásuk eredménye az együttműködési megállapodás megkötése. Kiemelte: a két nemzeti levéltárban őrzött iratok mindkét nemzetnek a kulturális örökséget jelentik.


    Bár többezer kilométer választja el országainkat és a kultúránk is eltérő, a levéltár területén a kihívások azonosak – hangsúlyozta, hozzátéve: azon fognak dolgozni, hogy a 21. század kihívásaira együttes megoldásokat találjanak.
    Elmondta: segíteni fogják a dél-koreai levéltárosok, kutatók munkáját, hogy a visegrádi négyek országaiban, illetve Kelet-Közép Európában a Koreára vonatkozó iratokhoz hozzáférjenek.


    Az eseményen a két nemzeti levéltár restaurátorai is bemutatót tartottak, amelyen szemléltették az állományvédelem folyamatait.