1939 januárjában a nemzetközi politikai légkőr igen feszült volt. Mussolini olasz és Chamberlain angol miniszterelnök a spanyol helyzet megvitatására ültek össze, természetesen a spanyolok feje felett.
Az alábbi újságcikk digitalizált változata a Digitális tudománytár munkájának köszönhetően is elérhető.
A „Ilais Mall“ római levelezője úgy értesül, hogy Mussolini az angol miniszterek római látogatása során a spanyol kérdés elintézését szorgalmazza a következő alapon:
1. Hadviselő jogok megadása Francónak.
2. Biztosítékok arra nézve, hogy sem Franciaország, sem más hatalom nem segíti Barcelonát.
3. Fegyverszünet ama biztosíték alapján, hogy sem bolsevista, sem szélsőséges szocialista kormányt nem ismernek el a Földközi-tenger spanyol partvidékén.
4. Olaszország hazaszállítja még Spanyolországban maradt 15.000 legionáriusát. Franciaországgal szemben Mussolini a következő követeléseket fogja Chamberlainnel közölni:
1. A tuniszi olaszok polgári jogállásának szabályozása.
2. Szabad körzet Dzsibutiban.
3. Rendelkezés az addisz-abeba— dzsibuli vasútvonal etiópiai szakaszával.
4. Részvétel a Szuez-csatorna igazgatásában. Mussolini nem fogja Chamberlaint közvetítésre kérni és rábízza, hogy a neki legjobbnak látszó barátságos tanácsokat adja Párizsban. A „Dail Express“ szerint Chamberlain a pápával főképp a menekültek problémájáról fog tanácskozni, minthogy a Szentatya különösen érdeklődik a németországi menekültek sorsa iránt.
