Kultúra

Kőbánya története

  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

kobanyaBudapest X. kerülete egészen a XIX. század végéig önálló település volt és az 1950-es évekig a főváros peremkerületének számított. Ez a kép mára jelentősen megváltozott, hiszen a város földrajzi középpontja jelenleg Kőbányán található.

A kerület történetét a legutóbbi időkig jelentősen meghatározó Kewer (Kőér) hegy első említése IV. Béla egy adomány leveléből maradt ránk. A “hegy” 147 m-es magasságával valóban kimagasodik a Pesti- síkságból s névből következtetve már a XIII. században ismerték kőbányáit. Az itt található mészkő a földtörténeti középkorban keletkezett, amikor a Kárpát medence nagy részét tenger borította. Ez a terület valószínűleg egy tengeröböl lehetett, ahol a mészvázas csigák maradványai nagy mennyiségben rakódtak le. A mészkő rétegekre az újkorban agyag rakódott le.

A Pest városától távol eső bányákban már a XVII. századtól intenzív kitermelés folyt, amit a gyarapodó város építőanyag igénye csak növelt az évszázadok során. Írás van például arról, hogy az 1600-as években a kecskeméti református templom falához innen szállították a követ, a budai pasa külön engedélyével. A jól fűrészelhető, faragható mészkőből emelték többek között a Tudományos Akadémia palotáját, az Egyetemi Könyvtárat és a Lánchíd pilléreinek felső részét. A kezdetleges módszerekkel, kissé szervezetlenül végzett kitermelés a múlt század végére veszélyessé tették a bányászatot, ezért 1890-ben rendeletben tiltották meg a további munkát.

A hegybe vájt üregek és pincék azonban megmaradtak és alapot szolgáltak az idetelepülő borászat és a sörfőzés számára. A hatalmas pincerendszer a mai Körösi Csoma utca és Kolozsvári utca találkozásánál kezdődik, itt van a legnagyobb bejárata, és teljes hossza elérheti a 33 km-t is, hisz még ma is vannak feltérképezetlen részei…

A bányászaton kívül a szőlőtermesztés is virágzott a környéken. A pestiek mint kellemes kirándulóhelyet és helyi borvidéket tartották számon a régi Kőbányát. Két szőlőhegy volt a környéken, az Ó-hegy és az Új-hegy, mindkettő helyét ma utca nevek őrzik. Az Ó-hegy tetején áll az ekkori borászat talán utolsó helyi emléke a csősztorony.

Kőbánya elfelejtett nevezetességei közé tartozott a sertéskereskedelem. Amikor a XVIII. században Pesten megtiltották a sertések tartását, a sertéskereskedők nagy része a mai kőbányai vasútvonal mentén vásárolt telkeket a hízlaldák számára. A legnagyobb telepek a Kápolna utca és a Vaspálya utca környékén voltak, ennek emlékét őrzi a Mázsa tér és Mázsa utca név is. A hízlaldák mellett szállodák is épültek az idelátogató kereskedők számára. A sertéstenyésztésnek végül az 1895-ös sertésvész vetett végett.

Kevesen tudják, hogy a X. kerület területén épült meg az ország első lóvontatású vasútja is. Valójában egy újszerű megoldásról, ún. “lebegővasútról” van szó. Ennek lényege az volt, hogy a kerekek nem a talajon, hanem a föld felett, gerendákon elhelyezett síneken futottak. A vasút a kőbányák és Pest összekötetését biztosította, valamint a tervezett Pest- Debrecen vasútvonal kísérleti “példányának” szánták. Az ötlet nem vált be, mert gyakoriak voltak a meghibásodások és a szerkezet életveszélyes volt, ezért egy évvel az 1827-es avató ünnepség után le is bontották a vasutat.

A szőlőhegyek környékén fekvő földeket az 1850-es években kezdték kiparcellázni. Kőbánya fejlődése új lendületet vett ebben az időben. Miután 1872-ben Budapest megalakulásával a főváros tizedik kerülete lett folyamatosan és rohamosan kezdett nőni a kerület lakosainak száma. 1869-ben 4353-an laktak Kőbányán, ez a szám 1910-re 51034-re módosult. A hihetetlen fejlődés rengeteg gonddal járt. A növekedés ellenére egész Budapesten a X. kerületben volt a legrosszabb az iskolai helyzet. Mindössze három iskola működött a kerületben, és csak a tankötelesek 56%-át íratták be iskolába. A helyzet megoldására 1904-ben gimnáziumot alapítottak Kőbányán. A lakosok nagy része munkás volt, akik az újonnan ide települt gyárakban dolgoztak. Ekkor alakultak ki azok a nyomortanyák és bádogvárosok melyek egészen a 60-as évekig rányomták bélyegüket a “munkás kerületre”. A súlyos lakás problémákat a 70-es 80-as években állami lakásépítésekkel próbálták megoldani. Ekkor épültek azok a lakótelepek, melyek megoldották ugyan a lakáshiányt, de talán a mai szemlélőnek egy kissé csúfnak tűnnek.

Az 1800-as évek derekától számos nagy gyár alakult Kőbányán. A Rákos- patak és a Kerepesi út találkozásánál állt hajdan Széchenyi István malma. A XIX. század legelején alakult az első téglagyár a Drasche, ezt vette át 1868-ban a “Kőszénbánya s Téglagyár Társulat Pesten”. A híres kőbányai sörgyárak alapjait az 1850-es években rakták le, ekkor kezdte meg működését a Perlmutter, a Barber és a Klusemann-féle serfőző. A Perlmutterből lett a későbbi Dreher gyár, a másikból pedig az Első Magyar Részvény Serfőző. 1906-ban alapított Richter Gedeon híres gyógyszerész gyárat a Gyömrői úton, mely 40-év után ma ismét viselheti nevét.

Olvassa el ezt is
Könyvajánló. Olvass bele ingyen!

Ha élhetnél egy olyan életet, ahol nem leszel soha beteg, alig öregszel és akár örökké élhetsz, akkor mi az amit Elolvasom

Budapest Jazz Orchestra koncert

Peter Rockerboyler Kőrösi Színházterem  2019. november 09.  Szombat  19:00 óra Főhajtás a Queen életműve előtt. Magyarország elsőszámú jazz-nagyzenekara, a nemzetközileg is Elolvasom

ELMARAD A KÍNAI HOLDÚJÉVI FESZTIVÁLT

Tekintettel a Kínában jelen lévő járványügyi helyzetre, az összes kínai holdújévi fesztiválra szervezett ünnepséget törölték. Sok európai városban a helyi Elolvasom

Fél millió forintra pályázott és nyer a Kőbányai Önkormányzat

A vissza nem térítendő támogatást az önkormányzatok által vállalt önrész arányában kellett megállapítani. Pályázati úton háromszázmillió forinttal támogatja az Emberi Elolvasom

EGY FESS PESTI ESTE – Kamarás Iván koncertje

Kamarás Iván korosztályának egyik legismertebb és legnépszerűbb színésze. Hiteles művész, akinek kiváló szakmai kvalitása országos ismertséggel párosul. Jászai Mari-díjas színész, aki Elolvasom

Nyomd a Faktort X-be! Tehetségkutató Kőbányán

A Kőbányai Önkormányzat és a Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központ „Kiben van az X?” címmel előadóművészeti tehetségkutató versenyt hirdet Elolvasom

Diótörő a Körösi Színházteremben decemberben

Kőrösi Színházterem 2019. december 14. Szombat 11:00 óra DIÓTÖRŐ vezényel: Bakó Roland Koreográfia: Sándor Tímea és Soós Viktória Mese-mesélő: Olasz Elolvasom

DIGITÁLIS NYÍLT NAP A KŐBÁNYAI KROÓ GYÖRGY ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLÁBAN

Az Iskola tanárai, növendékei 23 rövid videóban mutatják be tevékenységüket, megkönnyítve az érdeklődők számára a tanszak választást. A Kroó György Elolvasom

December 30-án volt  75 éve, hogy a Dunába lőtték a  nyilasok Richter Gedeont, a magyar gyógyszergyártás atyját

December 30-án volt  74 éve, hogy a Dunába lőtték a  nyilasok Richter Gedeont, a magyar gyógyszergyártás atyját. Richter azután is Elolvasom

Érdekel minket az ön véleménye is