Home / Gazdaság / Nagy bajban a mezőgazdaság – már sosem lesz olcsó a gyümölcs

Nagy bajban a mezőgazdaság – már sosem lesz olcsó a gyümölcs

Az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásai és a munkaerőhiány drámaian rontotta a gyümölcsültetvények jövedelmezőségét az elmúlt évtizedben.

Korszakhatárhoz ért a gyümölcstermesztés: jelentősen csökkenő termőterületekkel, az intenzív ültetvények elterjedésével és a gyümölcsárak további erőteljes növekedésével kell számolni a következő években – derül ki az Agroinform.hu kedden megjelent elemzéséből.

A következő években jelentősen csökkenő termőterületekkel, az intenzív ültetvények elterjedésével, és a gyümölcsárak további erőteljes növekedésével számolhatunk – derül ki az Agroinform.hu alábbi elemzéséből.

1. Enyhe tél tavaszi fagyokkal – a legrosszabb kombináció

Az éghajlatváltozás első áldozatai a mezőgazdaságban a gyümölcsfák: az enyhe telek nem csupán a kártevők tömeges áttelelését segítik, hanem a korai rügyduzzadással, rügypattanással érzékenyebbé teszik azokat a fagyokra is.

Paradox módon a felmelegedés okozza az immár rendszeres márciusi-áprilisi hidegbetöréseket is, mivel a melegedés hatására sarkvidéki eredetű hideg levegő délre áramlását akadályozó úgynevezett poláris örvény meggyengült. Ezért a gyümölcsösökben immár szinte minden évben előfordulnak súlyos fagykárok. Egyre több helyen évek óta gyakorlatilag a teljes termés elfagy.

„Különösen az olyan rövid hidegigényű gyümölcsök, mint a kajszi vagy az őszibarack vannak fokozottan kitéve a megnövekedett fagyveszélynek – mutat rá Apáti Ferenc, a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. – A termelők tehetetlenek: amennyiben a következő egy-két tavasz is hasonló időjárást hoz, a barackültetvények területének akár felének felszámolására is sor kerülhet. Pedig nem kis területről van szó: jelenleg a hazai gyümölcsösök 12 százalékában kajszi vagy őszibarack terem.”

Forrás: agroinform.hu

2. Munkaerőhiány – ha van is termés, nincs, aki leszedje

A gyümölcságazatban jelentkező munkaerőhiány súlyosságát jelzi, hogy

csak a megfelelő számú kézi munkaerő hiánya miatt évente a gyümölcstermés mintegy 20 százaléka esik ki.

A gépi betakarítás csak az ipari célra szedett termés esetében jöhet szóba, a friss piaci gyümölcsöket nem lehet géppel szedni. Az ipari célú gyümölcsöt azonban csak sokkal alacsonyabb áron lehet értékesíteni, annak jövedelméből hatékony, intenzív művelést nem lehet folytatni. Ráadásul nem csupán a szüret, de például a metszési időszak is komoly élőmunkát igényel, amit megfelelő létszám híján nem lehet időben vagy jó minőségben elvégezni.

Nagy területeken szűnhet meg a baracktermesztés a következő években – Fotó: pixabay

3. Öregedő ültetvények, öregedő gazdák

A hazai gyümölcstermesztés hosszabb távú kilátásait tovább rontja, hogy a hazai ültetvények jelentős része öreg fákból áll: a legutóbbi részletes KSH-felmérés szerint a hazai gyümölcsültetvények összességének 41 százaléka legalább 15 éves. A hazai gyümölcsösök 37 százalékát kitevő almaültetvények 50 százaléka elmúlt tizenöt éves, de a meggy (47%) és a körte esetében (43%) sem sokkal jobb a helyzet.

A régebbi telepítések túlsúlyából következik az is, hogy gyakran az állománysűrűség sem teszi lehetővé a hatékony intenzív gazdálkodást: a legelterjedtebb alma esetében például ebből a szempontból csupán a területek 23 százaléka tekinthető modern ültetvénynek. Az alapvetően nehezedő körülmények várhatóan sok gazdálkodót késztet majd arra, hogy felhagyjon a termeléssel. Ezt a folyamatot alapvetően erősítheti az a körülmény is, hogy a gyümölcstermesztő ágazat nagy része generációváltás előtt áll.

A fentebb idézett KSH-felmérésből az is kitűnik, hogy néhány éve a gyümölcsösök egyharmadát olyan gazda irányította, akinek életkora 60 év felett van. A 65 év felettiek arány is elérte a 20 százalékot. (A KSH tavalyi agrárcenzusának előzetes adatai szerint a hazai – nem csupán gyümölcstermesztéssel foglalkozó – agrárgazdaságokat irányító személyek közül a hatvanötödik életévüket betöltöttek aránya a 2010-es 28 százalékról 2020-ra 35 százalékra nőtt.) A törvényszerűen lezajló fokozatos generációváltást követően az új kihívások hatására a fiatalabb generáció számos esetben hozhat döntést a tevékenység megszüntetéséről.

Ez enyhe telek segítik a kártevők tömeges áttelelését, és a korai rügyduzzadással, rügypattanással érzékenyebbé teszik a gyümölcsfákat a fagyokra – Fotó: pixabay

Mindezek hatására várható, hogy a gyümölcs-termőterületek nagysága a következő 4-5 évben jelentős, akár 20 százalékot is meghaladó csökkenést fog elszenvedni.

4. A gyümölcstermesztésben visszaszorulnak a háztáji és hobbikertészetek

A klímaváltozás a tavaszi fagykáron kívül számos más kárfajta kockázatát is megnövelte: a szokatlan nyári forróság és az intenzív, jéggel is járó nyári csapadékok előfordulásának megnövekvő gyakorisága szintén negatívan befolyásolja a termésátlagot.

„Ebben a helyzetben hosszú távon csak az olyan intenzív ültetvények fognak tudni gazdaságosan működni, amelyekben legalább részlegesen megoldott a fagy- és jégveréskár elleni védekezés, illetve az öntözés is – magyarázza Apáti Ferenc, a FruitVeb elnöke. – A kockázatokat csak jelentős tőkebefektetéssel, és megfelelő szaktudás birtokában lehet majd a jövőben kivédeni.”

Még a közelmúltban is mindennaposnak számítottak azok a háztáji termelők, akik a kis ültetvényeikről gyümölcsöt értékesítenek, pálinkát főzetnek, a felesleget pedig a termelői piacra viszik. Ha a jelenlegi trendek folytatódnak, az ő szerepük a hazai gyümölcstermesztésben várhatóan jelentősen visszaszorul majd a jövőben.

5. A magas beruházási igény miatt tovább drágulnak a gyümölcsök

A gyümölcstermesztők problémáit számos állami intézkedés igyekszik enyhíteni. A tavaszi fagyok okozta károk csökkentése érdekében idén ősztől a tervek szerint 80 százalékos támogatással ösztönzik a tavaszi fagykár következményeinek mérséklése céljából megvalósuló beruházásokat, így segítve az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást. Emellett több, a kertészeti fejlesztéseket szolgáló pályázati felhívás is megjelent 2021-ben. A generációváltás, a gazdaság átadásának megkönnyítése érdekében pedig az Agrárminisztérium a témában az őszi törvényhozási időszakra új jogi szabályozást készít elő.

Egy azonban biztosnak látszik: az  intenzív ültetvények telepítése jelentős befektetéseket igényel,

a korszerű technológia árának pedig be kell épülnie a gyümölcs árába is.

A munkaerőhiány a mezőgazdasági bérmunka költségeit szintén felfelé hajtja, amit ugyancsak érvényesíteni kell az árakban. Kijelenthető, hogy az olcsó gyümölcs korszaka végleg lezárulni látszik.

      Címkézve:

      Szólj hozzá

      Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

      Nem lesz ellátás a kórház őrzőjében

      Február 16-án leállt a budapesti Uzsoki Utcai Kórházban a kardiológiai osztályon a súlyos betegek ellátása. Erről Kunetz Zsombor írt Facebook-oldalán. Az orvos, egészségügyi szakértő a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) határozatára hivatkozott. Dr. Kunetz Zsombor MBA Ez egy elég rossz hír, az Uzsoki Utcai Kórház eddig azért még működőképes volt, most egy alapszakmai ellátás szűnik meg ott

      Takács Péter mindenkit megnyugtatott

      Hamar döntött a kormány az orvosok kötelező kamarai tagságáról. Az eddig három kötelező kritériumból egyet egy tollvonással megszüntettek. Mint ismeretes a MOK gyanúba keveredett, miszerint orvosokat fenyegettek ha csatlakoznának az új ügyeleti rendszerhez. A Kamara ezt tagadja, a rendőrség viszont nyomozást rendelt el. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) nem szűnik meg, a MOK tovább folytathatja tevékenységét az

      Megszűnhet a kötelező kamarai tagság az orvosok esetében

      Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló törvénymódosítás az elfogadása esetén megszünteti az orvosok kötelező kamarai tagságát és kimondja, hogy kamarai tagság nélkül is végezhető egészségügyi tevékenység.     Egy, az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága által hétfőn elfogadott módosító javaslat véleményezési jogot biztosítana a Magyar Orvosi Kamarának (MOK) a szakmai-etikai szabályok felett, amelyek megalkotásának jogát egy friss kormányzati törvényjavaslat

      Ez mennyire normális?

      Arold Péter A hatalom félelmei közé beidegződött rezdülés minden olyan, amiről úgy gondolják ellenük szól. Persze ellenük szól, de nem valaki, vagy valakik irányított akarata miatt. A MOK megunta a totojázást és 8 ezer orvos tette letétbe felmondását, ha nem történnek hathatós lépések az egészségügyben. A kormány azonnali reakciója máris Gyurcsányra keni az egészet és